Jó ideje lapozgatom Domanovszky György: A magyar nép díszítőművészete című munkáját - és ez tegnap, ügyeletben sem volt másként. A könyv hímzés része az egyik kedvencem, de a festett templomi fakazettákért is odáig vagyok.
Az egyik keresztszemes mintát hosszasan tanulmányoztam, aztán milliméter papírt és filctollat ragadtam - ez a részlet nagyon elbűvölt. A minta egy változatát egyébként később felfedeztem a qtp.hu oldalon is, de az alant szereplőt én hosszas számolgatás után a könyvben szereplő fotóról olvastam le. A kép sajnos fekete-fehér, így eldönthetetlen számomra, hogy milyen színekkel dolgozott a hímző: kettőt használt, helyenként hosszában ill. keresztben csíkozva a mintát.
Úgy nem igazán tetszett, így először monokrómban kísérleteztem:
Az egyik keresztszemes mintát hosszasan tanulmányoztam, aztán milliméter papírt és filctollat ragadtam - ez a részlet nagyon elbűvölt. A minta egy változatát egyébként később felfedeztem a qtp.hu oldalon is, de az alant szereplőt én hosszas számolgatás után a könyvben szereplő fotóról olvastam le. A kép sajnos fekete-fehér, így eldönthetetlen számomra, hogy milyen színekkel dolgozott a hímző: kettőt használt, helyenként hosszában ill. keresztben csíkozva a mintát.
Úgy nem igazán tetszett, így először monokrómban kísérleteztem:
Párnavég (részlet). Holtmaros, Maros-Torda m. 19. század.
A minta forrása: Domanovszky György: A magyar nép díszítőművészete
Akadémiai Kiadó, Bp, 1981.
Aztán később már nem bírtam megálljt parancsolni a színeknek.
Ezek születtek belőle.
Azt hiszem, a kék és a lila a kedvencem :)
Kedves Olvasóm, Neked melyik tetszik?