... az előző bejegyzésben már felvezetett blogtalálkozóról.
Életem első ilyen rendezvénye volt, éppen ezért nem kis izgalommal és szorongással készültem rá, hiszen jellemzően elég zárkózott szoktam lenni ismeretlen társaságban. A szinte az első perctől oldott, családias légkör viszont tulajdonképpen majdnem a kezdetektől felülírta bennem ezt a "gyakorlatot", amiért nagyon hálás vagyok a lányoknak. Olyan alapos lelki töltést kaptam, hogy még mindig nem lehet letörölni a mosolyt az arcomról - köszönöm nektek! :)
Egy nagyon kedves gesztussal tettük emlékezetessé ezt az összejövetelt: mindenki készített valami apróságot, amit zsákbamacska formájában kihúztunk. Az én macskám (egy levendulás zsákocska) Erikához került. Mivel az utolsó pillanatban készültem el vele, sajnos elmaradt a kész munka fotója, így csak azt tudom megmutatni milyen alapanyagokból készült:
Én pedig Eszter-Gumipók macskáját fogadtam örökbe:
Íme a helyére került a levendulával töltött puffancs - a puffancskészítők mesterasszonyától! :))
Köszönöm szépen, Eszter, hazatérve rögtön le is fotóztam a lemenő nap fényében - ami miatt kicsit elüt a valódi színeitől...Hmmm...
A szénhidrátokban és koffeinben sem szűkölködő kézműves mulatság aztán igen hirtelen ért véget - pont mikor kezdtünk belemelegedni a tűcsattogással tarkított eszmecserébe... De azt hiszem, mindez arra sarkall majd minket, hogy mihamarabb megrendeződjön a következő!
Köszönjük Irenka a profi szervezést!
4 megjegyzés:
Orsi! Nagyon örülök, hogy végre személyesen is megismerkedtünk, remélem, lesz folytatása! ♥ :))
Jaj, Orsi! Úgy örülök, hogy megismertelek! :)
Hát nem hihetetlen, hogy alapvetően zárkózott emberek, milyen pillanatok alatt egy hullámhosszra tudnak kerülni egy közös hobbi ürügyén? :)
Orsi, nagyon örülök, hogy megismerhettelek, csak azt sajnálom, hogy keveset beszélgettünk. Már alig várom az első minitalit! :))
(A szervezés pedig nem volt profi, sőt, de ez volt az első.)
Lányok, ilyenkor tapasztalom, mennyire kevés a megfelelő szó, amit mondhatnék (vagy csak az én szókincsem szegényes? ;)) - de a lényeg, hogy ezen a felületen is, itt is megköszönöm a hozzászólásaitokat, a kedvességeteket és igen, én is nagyon boldog vagyok, hogy nem vagyok egyedül a "yarn-addikciómmal" ;)))
Megjegyzés küldése