2011. október 3.

Beszámoló...

... az előző bejegyzésben már felvezetett blogtalálkozóról.
Életem első ilyen rendezvénye volt, éppen ezért nem kis izgalommal és szorongással készültem rá, hiszen jellemzően elég zárkózott szoktam lenni ismeretlen társaságban. A szinte az első perctől oldott, családias  légkör viszont tulajdonképpen majdnem a kezdetektől felülírta bennem ezt a "gyakorlatot", amiért nagyon hálás vagyok a lányoknak. Olyan alapos lelki töltést kaptam, hogy még mindig nem lehet letörölni a mosolyt az arcomról - köszönöm nektek! :)
Egy nagyon kedves gesztussal tettük emlékezetessé ezt az összejövetelt: mindenki készített valami apróságot, amit zsákbamacska formájában kihúztunk. Az én macskám (egy levendulás zsákocska) Erikához került. Mivel az utolsó pillanatban készültem el vele, sajnos elmaradt a kész munka fotója, így csak azt tudom megmutatni milyen alapanyagokból készült:


Én pedig Eszter-Gumipók macskáját fogadtam örökbe:


Íme a helyére került a levendulával töltött puffancs -  a puffancskészítők mesterasszonyától! :))

Köszönöm szépen, Eszter, hazatérve rögtön le is fotóztam a lemenő nap fényében - ami miatt kicsit elüt a valódi színeitől...Hmmm...
A szénhidrátokban és koffeinben sem szűkölködő kézműves mulatság aztán igen hirtelen ért véget - pont mikor kezdtünk belemelegedni a tűcsattogással tarkított eszmecserébe... De azt hiszem, mindez arra sarkall majd minket, hogy mihamarabb megrendeződjön a következő! 
Köszönjük Irenka a profi szervezést!

4 megjegyzés:

GumiPók írta...

Orsi! Nagyon örülök, hogy végre személyesen is megismerkedtünk, remélem, lesz folytatása! ♥ :))

Faragó Nóri írta...

Jaj, Orsi! Úgy örülök, hogy megismertelek! :)

Hát nem hihetetlen, hogy alapvetően zárkózott emberek, milyen pillanatok alatt egy hullámhosszra tudnak kerülni egy közös hobbi ürügyén? :)

Irenka írta...

Orsi, nagyon örülök, hogy megismerhettelek, csak azt sajnálom, hogy keveset beszélgettünk. Már alig várom az első minitalit! :))
(A szervezés pedig nem volt profi, sőt, de ez volt az első.)

ursa minor írta...

Lányok, ilyenkor tapasztalom, mennyire kevés a megfelelő szó, amit mondhatnék (vagy csak az én szókincsem szegényes? ;)) - de a lényeg, hogy ezen a felületen is, itt is megköszönöm a hozzászólásaitokat, a kedvességeteket és igen, én is nagyon boldog vagyok, hogy nem vagyok egyedül a "yarn-addikciómmal" ;)))