ablakon kinézős

dal vanília égbolthoz

tárgyszerű köszönöm

Íme tárgyszerűsítve a "tanár" köszönete a diáknak, aki segített felfedezni, hogy a tanítás nem is olyan rettenetes dolog, mint amilyennek évekig gondolta.

fonalak: Barka Vitorlás 

tű: 4,5 mm

minta: saját kútfő

És hogy mi a táska története? Elmesélem. 

Minden évben van egy-két kedves diáklány, aki rendszeresen jár be hozzám  a könyvtárba, ezért-azért: könyvért vagy segítségért, de leginkább jó szóért. Ebben a tanévben is így volt: nagyjából szeptembertől F. is sokszor jött be, horgolótűt is hozott magával és rengeteg kérdést pálcákkal, fonalakkal, mintákkal kapcsolatban.

Az áprilisi kolinapon szokás szerint kiállítást rendeztünk, ahová bárki behozhatta a készítményeit és itt F. már egy csodás SBS-t mutatott be. Nagyon büszke vagyok rá, hiszen ősszel kezdte a tudományt és tavasszal már látványos eredménye volt!
Nem mondtam neki ma, mikor átadtam ezt az apróságot, hogy tulajdonképpen nagyon hálás vagyok: segített megerősödni abban a hitben, hogy én magam is jó úton haladok, még akkor is, ha az sokszor nagyon kacskaringósnak is tűnik. Nem mondtam, de itt most mégis megteszem.
Szóval: köszönöm. 

Mayának

"Marco Polo leír egy hidat, egyenként mindegyik kövét.

- De hát melyik az a kő, amely a hidat tartja? - kérdezi Kublai kán.

- A hidat nem az egyik vagy a másik kő tartja - feleli Marco -, hanem a belőlük formált ív vonala.

Kublai kán hallgat, gondolkodik. Majd ezt fűzi az elhangzottakhoz:

- Miért beszélsz nekem kövekről? Engem csak az ív érdekel.
Polo így felel:
- Kövek nélkül nincsen ív."

 (Calvino)

*     *     *

 

- Ékszerdoboz a menyasszonynak -

Minta: beregi asztalterítő részlete.

(Lengyel Györgyi könyvéből)

tükrös

Lassan felzárkóztatom magam - rengeteg a megkezdett, félkész holmim. Tegnap este ezt a pávás tükröt fejeztem be. Ja, a hímzés már több, mint egy éve készen van... 

Az egyik kezdő darabjaim egyike, látszik is: ha jobban megnézi az ember, észrevehető, hogy az irányokat ezen még nem nagyon figyeltem. Mivel sajnáltam volna a kész hímzést csak úgy az asztalfióknak (halálra)ítélni és amúgy sem volt a táskámban piperetükröm... 

A minta Lengyel Györgyi Keresztszemes kézimunkák c. könyvében is megtalálható, a világhálón pedig ezen az oldalon leltem rá.

lila és zöld

Van nekem ez az  alapmániám, hogy a lilát a zölddel minden formájában imádom és nagyon-nagyon.
Aztán amikor ezt a sálat megláttam Szilvin és nem sokkal később egy fonal kacéran rámkacsintott a kedvenc fonalboltomban... 

....hát mondjuk úgy, hogy összeállt a kép.

A minta a Horgolás Bibliájából származik, "árkád" néven fut, a fonal pedig a Catania Fine Color 1080-as színárnyalata. Összesen 147 gramm, blokkolás után 164 cm hosszú és 14 cm széles. Kettes tűvel elkövetve.

Tulajdonképpen ál-möbiusz a szentem, mert nincs megcsavarva az összevarrás során. Eredetileg volt még egy világoskék árnyalat is a fonalban, de az valahogy nekem nem passzolt az összképbe, úgyhogy fogtam egy ollót és jól nekiestem. A széléhez sajnos nem találtam megfelelő lilát ebből a fonalcsaládból, de nagy örömömre a Baharban viszont felfedeztem egy leheletnyivel vastagabbat, úgyhogy (kényszer)házasítottam őket.

Szeretem. :)

"nyár van, nyár"

dal hosszú hétvégéhez

rövid jelentés, de nem távirati stílusban

Kedves Olvasóim,

örömmel tudatom veletek, hogy megtörtént városunk kézimunkázóinak az első alakuló ülése találkozója a múlt szombaton. Volt ott minden: szemnek csodálatos színek, szájnak ízletes étkek és kéznek finom fonalak ingere.
Hoztam is két zsákbamacskás képet, mert az is volt ismét.

Nóritól kaptam ezeket a vidám poháralátéteket, amiket az unszolás ellenére még mindig nem mertem használni, nehogy jól összekoszoljam őket...

Ezt pedig én adtam és Ági kapta (akinek sajnos nem tudom van-e blogja, ellenben fantasztikus horgolt holmikat hozott mutatóba). És hogy mi ez? Én levendulás fiókgombfityegőnek hívom, de lehet, hogy nem túl praktikus megnevezés. :) 

A mintát annakidején Manka blogján találtam. Csodálatos munkái vannak, érdemes ellátogatni hozzá! 

Fityegőnk a Puppets Perlé gyöngyfonal 50-es számra (névre?) hallgató színével van hímezve.

Lujza, a világ leglassabb nyula

Történt pedig, hogy erős késztetést éreztem amigurumi játék horgolására, főleg, hogy van is egy célszemély, akinek ez kimondottan jól jöhet: a keresztlányom. 

Mindez tavaly novemberben körvonalazódott bennem és aztán rátaláltam erre a mintára és csöppet sem zavart, hogy nem húsvét, hanem pont karácsony jön. De aztán, mivel időközben "a világ leglassabb(an készülő)" titulust is megkapta, sajnos nem készülhetett el karácsonyra, ezért inkább húsvét felé kacsintgatott - elvégre nyúlról van mégiscsak szó...

Így öltött testet Lujza, aki Sárié lett, pár héttel ezelőtt.

Több komplett öltözéket is kapott, úgyhogy az első 5 percben körülbelül 18-szor öltözött át. A képen az utazó felszerelés látható.

Lujza a Barka Kabala fonalának Ladik és Vándor árnyalataiból készült 1,25-ös horgolótűvel. Ruhája Honleány horgolócérna és Puppets Perlé hímzőcérna felhasználásával készült. A szemei és az orra szintén ezzel a cérnával vannak hímezve. Magassága nagyjából 17-18 cm.

 *  *  *

Kedves Olvasóim, húsvétig már nem találkozunk, így mindannyiótoknak kellemes, szép húsvétot kívánok!

tartozós bejegyzés

Volt nekem egy tartozásom, amit most jól lerovok. 

Azt történt ugyanis, hogy egy fantasztikus FB-játék keretében nyertem egy original ráhajtás-kendőt. De nem csak egyszerűen egy kendőt, hanem egy választható kendőt, azaz: Maluka vagy Arroyo és ráadásul egy tetszőleges barkaságból. Mi ez kérem, ha nem a vágyak netovábbja? :)

Arroyo lett a nyerő (rajtam kívül, ugye) és a Mandarin "Virágoskert" színéből. Egy csodálatos tavaszi kendő született Eszter villámgyors kötőtűi ill. kezei nyomán. 

Köszönöm szépen, egyszerűen imádom! 

Egy fotót is készítettem róla, íme.

További információ róla a ráhajtás blogon olvasható. 

Éljen a tavasz! :)

napsütés

dal csütörtök délelőtthöz

elkésett kokárda

Olyan sok szép kokárdát láttam különféle netes fórumokon, blogokon, hogy idén én is úgy gondoltam, valami kreatívat tűzök a kabátomra. És bizony jó pár napja elmúlt már március 15. és én csak most mutatom... 

A késlekedés okaként azt is felhozhatnám mondjuk, hogy tegnap vettem le a kabátomról ;)

A minta ebből a könyvből származik.

Fonalak: Honleány horgoló- és Puppets hímzőcérna, egyes tűvel.

Debütálás előtti éjszaka egy kicsit kikeményítettem, hogy legyen tartása és bizony a piros megfogta kissé a fehéret. De talán nem annyira feltűnő.

sorsoltam

A sorsolóbizottság ma éjszaka (a Skype szíves közreműködésével) akcióba lépett.
Az első blogszülinapi játékom nyertese nem más mint...

... Gumipók - szívből gratulálok! :)

Kedves Olvasóim, nagyon köszönöm, hogy figyelemmel követitek a blogomat és velem játszottatok! Aki most nem nyert, ne búsuljon, lesz még rá alkalom!

első blogszülinap

Eltelt az első év.

Jó-jó, ha nagyon szigorú szeretnék lenni, már február másodikán eltelt - az első bejegyzéssel, de mivel az első "kézműves jellegű" viszont csak április másodikán született (tényleg nem direkt), és egyébként szigorú sem vagyok, ezért úgy gondoltam, megfelezve a dolgot, a nagy mulatságot március másodikán tartom.

Tortát nem sütöttem, mivel nemcsak szigorú, de sütőművész sem vagyok (még), ezért inkább egy hasznos-haszontalan apróságra gondoltam Nektek, kedves Olvasóim. Mutatom is.

A képen látható ollóőr és a hozzá tartozó tűpárna gazdát keres.* 

És hogy mit kell ezért tenni? Légy rendszeres olvasóm és hagyj kommentet ennél a bejegyzésnél március 12-én éjfélig. A játék megosztása nem kötelező, de megköszönöm, ha mégis úgy gondolod.

*A félreértések elkerülése végett az olló nem a nyeremény része, hanem csak illusztráció ;)

zümmögő

februári napsütés

Hogyan készítsünk szennyestartót?

Először is turkáljunk egy vesszőkosarat, amelyen túl nagyok a lyukak ahhoz, hogy bélés nélkül lehessen használni. Aztán örököljünk meg egy halom leselejtezett férfiinget apukánk szekrényéből, illetve anyukánkéból egy szerteszét mállott pamutfüggönyt, csodás pamutcsipke szegéllyel.

Keressünk egy amúgy igen zsúfolt hetet, úgy karácsony előtt és kezdjünk el varrni este 8-kor. Közben hallgassunk Agatha Christie-hangoskönyvet és igyunk közben sok finom teát is. Időnként szitkozódjunk, mert a varrás nem oda esik, ahova mi gondoljuk. 

Végül aztán fejezzük be az egészet hajnali 1/2 5-kor, töltsük meg szennyes ruháinkkal és dőljünk  az ágyra kimerülten hátra elégedetten.

És a végtemék fotóval dokumentálva:

Az alapanyagokból maradt még valamennyi és volna egy problémám is, itt mutatom:

Igen, pontosan: ha valaki felülről néz rá, akkor feltárul előtte szennyes ruháim kusza tengeróceánja. Nem túl esztétikus. Olyan megoldáson töröm a fejem, ami mosható - ugyanis tervezek még hasonló akciókat, igaz, kevésbé kései befejezéssel - és könnyen eltávolítható. Hmmmm...

Kedves Olvasóm, neked esetleg volna ötleted? Köszönöm, ha megosztod velem!

a hidegre való tekintettel

Olyan hideg van, hogy bizony félredobva mindenféle úri hóbortot már én is vennék valamit a fejemre. Csakhogy eddig nem volt mit. Még szerencse, hogy a szekrényem mélyén van egy csomó féltve őrizgetett fonal... Íme tehát az én (első) meleg sapkám.

- fonal: Filana Trento (60% alpaka, 40% polyakril); 6,5 -ös horgolótűvel -

Most már nem baj, ha hózik-zik-zik.

zene februárhoz

játékok időszaka

Ilyen hidegben mi mást is lehetne csinálni, mint játszani? 

Hamarosan jövök egy pár mutatnivalóval, de addig is hírt adok PinkTulipMom játékáról, akinél csodaszép kitűzőket lehet nyerni. A feltételeket és a játék menetét nála találod!

JÁTÉK ARSZINÁL!

A nyeremény egy csinos kis neszi és egy hozzá színben harmonizáló füzet.
A játék feltételeit megtalálhatod nála.

B.Ú.É.K.!

Minden kedves olvasómnak - csak így, amolyan "igazi" téli táj nélkül - eredményes, boldog új esztendőt kívánok!

Minden kedves olvasómnak áldott, békés karácsonyt kívánok!

forrás: internet

menta tea mézzel

A második...

... és nagyon úgy tűnik nem az utolsó SBS-em készült el a múlt héten. Csak vártam, vártam a megfelelő napsütéses délelőttre, ami aztán csak megérkezett egy héttel ezelőtt és gyorsan le is fotóztam, mert pénteken már a célszemélynél landolt. Ajándékba készült ugyanis. 

Fonal: Regia zoknifonal, 75 % nyírott gyapjú és 25% poliamid

Méretei blokkolás előtt: átfogó: 98 cm, befogók: 76 cm

Blokkolás után: átfogó 120 cm, befogók 93 cm

fiókpakoló

zene régi fotókhoz

novemberi séta a tóparton

Kedves Olvasóm, először is örömmel tudatom, hogy Mrs Yarnart blogszületésnapi játékán nyertem egy gyönyörű kendőt! Ez az első kötött csipkekendőm, és nagyon boldog vagyok, hogy én voltam a szerencsés! Itt is szeretném kifejezni a hálámat ezért a nagylelkű, csodálatos ajándékért. Köszönöm! Elvittük ma sétálni is, íme a bizonyíték:

Közben pedig elkészült a második horgolt kendőm is, amelyet még az október eleji találkozón kezdtem el.

minta: Doris Chan: All Shawl  

Fonal: 5 és fél gombóc Gerlepár a Barkától (Henna árnyalat)

A kendő teste ötös, a csipkerész pedig négyes horgolótűvel készült. 

Méretei blokkolás után: a külső körív 190 cm, a belső pedig 110 cm hosszú.

És még egy kis őszi hangulat - csodálatos idő volt, alig tudtam letenni a fényképezőgépet...

virrasztó

egy óra tájban

- tört kövön és porladó kereszten -

a szörny

Az úgy történt, hogy vettünk a konyhába egy használt asztalt és kaptunk hozzá 4 széket is. A székekről le volt szedve a kárpit (amit őszintén nem is bánok), így viszont a közelítő tél miatt igencsak hűvös ülés esett rajtuk. Gondolatban már száz és száz szebbnél szebb párnát varrtam rá, de aztán kinyitottam a szekrényem és farkasszemet néztem egy nagy halom 100% műszálas fonállal... 

Szóval egy 6-os horgolótűvel, többszálával létrehoztam ezt a szörnyet - nem szép, de igen hasznos és ami a lényeg: melegíti a... nadrágunkat ;) Lehetséges, hogy varrok alá még egy réteget egy vékony flízzel, vagy igazából nem is tudom.

42.

zene elalvás előtt

Szótlan vagyok.

Így most csak kép és egy kis info.

Florentine ötlete alapján Catania fonalakból, hármas horgolótű alkalmazásával a képernyőre pöttyintette álmodta ursa minor, az eredetivel pedig összeveted te, Kedves Olvasóm.

zene lombhulláshoz

terápia

Nemrégiben írt kedvenc fonalboltosunk a kötés-horgolás áldásos hatásairól, amelyet most ezen bejegyzéssel én is igazolni szeretnék.

Ugyanis, mint az ismeretes, egy hete bizony elsétált tőlem egy kedvenc bross és fájó űrt hagyott maga után. Nosza, megfogadva a kedves kommentelők tanácsát, nem hagytam magam ledönteni és horgoltam-nemezeltem két másikat. Úgy tűnik, sikeresen túllendültem a problémán...

A fonalak egyébként turiból származnak, a díszítésként ráhímzett barna gyöngyök (amelyek egyesek szerint erősen borsszemekre emlékeztetnek) pedig egy régesrégen elszakadt rózsafa nyakláncom maradványai. 

Ezekre a kitűzőkre már úgy vigyázok, mint a szemem világára :)

in memoriam

Ha emlékezetem nem űz velem tréfát, a dolgok elvesztése bizony nem igazán az én műfajom. Na jó, a gyermekkori kesztyű-ügyeket leszámítva, bár azt hiszem egy idő után megoldottuk azzal a kabátujjon áthúzogatós módszerrel a dolgot. No pontosan ezért érzem nagy veszteségnek azt, hogy a kedvenc brossom vasárnap délután egy bevásárlókörút alkalmával leugrott a zakóm hajtókájáról és azóta már talán új gazdájával boldogítják egymást. Szomorú vagyok. Az első nemezelt kitűzőmről van szó ugyanis, még a nyáron készült el, aztán valahogy nem került fel ide. Bár nem is olyan rég lefotóztam, de valahogy a fényviszonyok nem tetszettek, úgyhogy halogattam a dolgot - nesze neked késlekedés...

Úgyhogy csak ezt a kissé fakó változatot tudom megmutatni -  tudom, hogy nem valami nagy durranás, de nekem mégis nagyon kedves. Volt...

őszi zümmögő

este nyolc órához

Beszámoló...

... az előző bejegyzésben már felvezetett blogtalálkozóról.

Életem első ilyen rendezvénye volt, éppen ezért nem kis izgalommal és szorongással készültem rá, hiszen jellemzően elég zárkózott szoktam lenni ismeretlen társaságban. A szinte az első perctől oldott, családias  légkör viszont tulajdonképpen majdnem a kezdetektől felülírta bennem ezt a "gyakorlatot", amiért nagyon hálás vagyok a lányoknak. Olyan alapos lelki töltést kaptam, hogy még mindig nem lehet letörölni a mosolyt az arcomról - köszönöm nektek! :)

Egy nagyon kedves gesztussal tettük emlékezetessé ezt az összejövetelt: mindenki készített valami apróságot, amit zsákbamacska formájában kihúztunk. Az én macskám (egy levendulás zsákocska) Erikához került. Mivel az utolsó pillanatban készültem el vele, sajnos elmaradt a kész munka fotója, így csak azt tudom megmutatni milyen alapanyagokból készült:

Én pedig Eszter-Gumipók macskáját fogadtam örökbe:

Íme a helyére került a levendulával töltött puffancs -  a puffancskészítők mesterasszonyától! :))

Köszönöm szépen, Eszter, hazatérve rögtön le is fotóztam a lemenő nap fényében - ami miatt kicsit elüt a valódi színeitől...Hmmm...

A szénhidrátokban és koffeinben sem szűkölködő kézműves mulatság aztán igen hirtelen ért véget - pont mikor kezdtünk belemelegedni a tűcsattogással tarkított eszmecserébe... De azt hiszem, mindez arra sarkall majd minket, hogy mihamarabb megrendeződjön a következő! 

Köszönjük Irenka a profi szervezést!

kötős-horgolós találkozó Debrecenben

Mostanáig nem adtam hírt róla, de most megteszem, meg én, biza! A késlekedés oka tulajdonképpen az október havi ügyeleti rend volt, amelyet most kaptam éppen kézbe és a kérésnek megfelelően, szerencsésen vagyok beosztva :)

Jöjjön tehát a hír: Irenka kötős-horgolós találkozót szervez október 1-re, Debrecenbe! A találkozó részleteit nála olvashatjátok. 

Ennek örömére akkor legyen zene is. Sok szeretettel :)

zöldséget valaki?

Én nem tudom ki hogy van vele, de rám bizony igencsak érvényes, hogy mindent csak legalább másodjára vagyok képes prezentálni. Az elsőkben viszont van valami megfoghatatlan az alkotás szenvedélyéből. A másodikjaimban sosem ezt veszem észre, vagy legalábbis nyomokban...

Volt egy nagy halom bambusz fonalam, ebből kezdtem el életem legelső kendőjét horgolni, de aztán ahogy nőtt a kendő, annál kevésbé tetszett. Azt hiszem túl vastag volt a South Bay Shawlette mintához. Úgyhogy nem kegyelmeztem: nekiestem és le is bontottam.

Másodjára a barkás Cinegével  próbálkoztam és ez úgy tűnik, hogy jóval szerencsésebb választás volt. 

Íme:

  

Blokkolás után az átfogója 120 cm, a befogói 90 cm hosszúak lettek. 

Nagyjából kettő és fél gombóc Cinegéből készült, Páfrány színben. 

A SBS mintát Tündérlátta blogján találtam meg magyarul.

I.
zene répatorta-sütéshez



II.
A figyelmes olvasónak olybá tűnhet, hogy hamarosan horgolós-kézműves blogból leginkább zenei bloggá válok, de a látszat csal ;) A dolgos hétköznapok sajnos nem használnak a megkezdett projectek elkészülési hajlandóságának, de azért ne menjenek messzire, mert hamarosan most már jövök egy szép zöld... no de nem lövöm le a poént ;)

kedvcsináló a hétvégére

csíkos II.

Egy nőcis táskatartozék. A párhuzamos történetek projectek egyike volt ez a kis mütyürtartó, amelyet azt hiszem még valamikor tavaly télen kezdtem el, aztán jól abba is maradt. Nyár elején vettem elő megint és - a lehetőségekhez mérten persze - büszke vagyok rá, mert ezen tanultam meg, hogyan kell bélést varrni, cipzárral együtt. 100 % handmade - gépet nem használtam hozzá.  

fonalak: Barka Gilice és Catania

harmincadik bejegyzés

zene hétfő délelőtthöz

egy dunántúli körtefáról

zene augusztusi őszhöz

nemezelés

Íme hát a már sokat emlegetett nemezelt holmi.

Ilyen volt eredetileg a barátnőmtől kapott szürke pulóver. A fotó minőségéért elnézést, nagyon borult volt akkoriban az idő, amikor nekiálltam a szétbontásnak. (Ami egyébként két napig tartott :)

És ez lett belőle:

A mintát a Barka horgolósuliból lestem. Egy kicsit nagy lett a lábamra a lábfeje - egy zokni és bőven aláfér - ez valószínűleg azért történt, mert már eleve kicsit össze volt filcelődve a fonal (azért is tartott két napig a szétbontás), úgyhogy nem ment nagyon össze. Maradt még bőven belőle fonal, úgyhogy a következő próbálkozás alkalmával majd nem fogok olyan erősen szaporítani.
Hopp, majdnem elfelejtettem: a szegélyhez (mégha nem is látszik olyan jól) a Barka Felhő Monaco színét választottam. Szuperül nemezelhető.

KKK, avagy keresztszemes kalandok kezdete

Újabb kézműves kalandra adtam a fejem - lehet, hogy nem férek a bőrömbe? :)

Manka blogját rendszeresen figyelemmel kísérve ismét kedvet kaptam a keresztszemezéshez. A mintát ki is néztem, már a fele készen is van, így ezt most nem tudom megmutatni még. Viszont, ha már a keresztszemeket emlegettem, kerüljön ide egy pár évvel ezelőtti munkám, amely ajándékba készült és legelső darabhoz képest egészen jól sikerült. 

A mintát egy barátnőmtől kaptam, szerintem a netről töltötte le, így a forrást nem tudom megjelölni pontosan :(

Levendulát tart benne a tulajdonos, hogy a molyok ne kóstolgassák a gyapjúholmit a szekrényben.

körbenhorgolás - legeslegelső fejezet

Végre megtaláltam a már emlegetett legeslegelső körbenhorgolós darabom fotóját. 

Azazhogy ha szigorúak szeretnénk lenni, nem is igazán kör, sokkal inkább hatszög alaprajzú a kosárka, de mindenképpen spirális felépítésű, úgyhogy ide kategorizálom, ha már kell kategorizálni. Egy régesrégi szétbontott gyapjú pulóver lényegült át - és bár a fotó kedvéért (barka:) fonalakkal pakoltam tele, mostanra azonban (lévén igazi nagyfogyasztó vagyok, sajnos) zsebkendőtartóként funkcionál az éjjeliszekrényemen.

A díszítéshez talán kicsit élénkebb színű szalagot kellett volna választanom. Ez a szürke ugyanis átmeneti megoldásként került rá, de az a helyzet, hogy mostanra egészen megkedveltem így.

PS:  a múlt héten kipróbáltam a nemezelést is, hamarosan jelentkezem a fényképes bizonyítékokkal! :)

zene és szöveg

"...Szeretem az elmúló dolgokat / az októberi estéken. A ködöt a lámpafényben. / Talán ez lehet az oka, hogy nyáron szívesen gondolok vissza a télre. / Ez nekem bizonyosságot ad. Hogy ez sem, / mármint a nyár, nem fog túl soká / tartani. Pedig ahogy mondom, / azt mindenképp szeretem, ahogy ilyenkor / a télre gondolok. A szűk estékben / bealkonyuló égre. A füstös kis / utcákra. Ha már leesett, a járdákon / eltaposott hó is szépnek tűnik / most nekem. A cipők <is>, amelyen járnak közöttünk. / Esténként az utcákon / a tolongás, ki boltba megy, ki presszókba / lép be, majd kilép. A kapualjakból / kicsap valami meleg pára. És fel- / ismerem a szagok közt a kávézók /  illatát, a pizza szagát, a friss kenyérét..."

(B.Sz.)

készülőben

A nagy meleg ellenére igyekszem azért nem tétlenkedni...

kitűzők ajándékba

Ezt a két kitűzőt még a májusi ballagások idején készítettem ajándékba, két, számomra igen kedves leányzónak, akik sokat jártak be hozzám a könyvtárba. 

Remélem (nemcsak ezért) néha-néha azért eszükbe jut majd a folyvást-valamit-bütykölő könyvtáros "néni" - és az a néhány ilyen-olyan; olykor fontos és párszor kevésbé fontosnak tűnő beszélgetés is.

A kitűzőkhöz a Gilice medvebocs, óperenciás, ananász, galambkék színeit, illetve Catania fonalakat és gyöngyöket használtam.

Július első hétvégéje - Érmelléken

- pincemester -

- bingó -

"...tengerpart bús mezején"

Újabb hét, újabb mutatnivaló nélkül. Hmmm.
Jó-jó, tulajdonképpen inkább készülőben, de mostanában annyira nehezen sikerül bármit is befejeznem, hogy inkább folytatom a már megkezdett sorozatot és "újratöltök" ismét egy számomra igen kedves fotót. Ugyanabból az albumból, ha már. 

A tengerzúgást kéretik melléképzelni.

csíkos

Az alant bemutatott horgolmány a körbenhorgolás-tanulmányaim második darabja - az első fotóját nem találom, de az is fel fog kerülni idővel, megigérem! :)

Szóval a teregetéshez használt csipeszeim egy tartó után kiáltoztak, úgyhogy nem hagytam sokáig magamat unszolni, ezt a kosárkát kapták - igaz még valamikor múlt ősszel.

A kosárka végig kispálcákkal készült. Azt is be kell vallanom töredelmesen, hogy sajnos ez sem hibátlan darab, de mindez azért jó, mert ösztönöz a minél tökéletesebb alkotásokra. Ja, hát igen, próbálok mindent rugalmasan felfogni ;)

A fonalak most is Barkáéktól származnak, ha jól emlékszem a Gilice papsajt és óperenciás színeiben.

nyár, könyvtár, leltár

újratöltve

... van az az eset, amikor az "úgy-ennék-valamit-de-mit" mintájára, az "úgy-írnék-valamit-de-nem-jut-eszembe-semmi" történik velem.

No, ilyen esetekre találtam ki azt, hogy felteszek egy pár képet a régebben készítettek közül, amelyek már ugyan egy másik, régi blogomon (az egyébként már nem él) már el lettek sütve, de valahogy számomra most másként érvényesek. Úgy érzem, időnként nem árt, ha felfrissítek pár dolgot, nehogy felejtsek.

*  *  *

Ezt a fotót 2008 őszén készítettem, egy olyan mediterrán utazás során, melyre valahogy egyedül sikerült elutaznom. Addig és azóta sem csináltam ilyesmit, azt hiszem pont ezért olyan varázslatos számomra ez az emlék.

- cafe del mar -

A fotóhoz jár zene is, már csak azért is, mert számomra (talán nem véletlenül) a kettő együtt alkot kerek egészet.

nyáreste a könyvtárban

... hogy ezen a héten se maradjunk bejegyzés nélkül.

Ez a horgolmány már régebben készült, ekkoriban tanulgattam a körbenhorgolás csínját-bínját - a jelek szerint eredményesen.
Már nagyon untam, hogy mindig összevissza hányódnak a horgolótűim, sosem találom a megfelelőt, ha épp szükségem van rá. Egy használaton kívüli vizespoharat vontam be tehát és nem is gondoltam volna, hogy ilyen jól fog sikerülni. Persze ez sem lett tökéletes, de azért megpróbáltam ügyesen fotózni ;)
A fonalat szokás szerint Barkáéktól vásároltam. 

Kedves Olvasó, te miben tárolod az eszközeidet?

kis esti levendulaszirup-főzés

tarkaBarka nyár

Kedves Olvasó,

szeretném felhívni a figyelmed az oldalsávban is szereplő színes bannerre, amely a Barka Fonal oldalára mutat. Izgalmas, egész nyarat átívelő játékot hirdettek, amelyre érdemes odafigyelni - nemcsak bloggereknek, hanem facebookozóknak is. A játék részleteit is ott találod, látogass el hozzájuk!
Horgolótűre / kötőtűre fel! :)

Hogyan kezdjünk el varrni?

Először is, készítsünk  egy  három tűpárnát Helen mintájának fellelkesült alkalmazásával.

Aztán még egyet, hogy a már megszerzett tudást jó alaposan begyakoroljuk. 

És végül mindezek mintájára pár hónapra rá még egyet, hogy elkezdhessük használni a varrógépet is.

Kedvencem egyébként a nagygombos sárga-barna kombináció: az tetszik valahogy leginkább a szememnek - annak ellenére, hogy egyébként nem vagyok odáig a sárgáért. Ki érti ezt? :)
- fonalak: Barka Gilice és Catania -

szombat reggeli kávé

Mostanában kicsit szünetelt ursa minor blogja, a kéz pihent, az agy viszont pörög, fejben már több dolgot is végigfuttattam, most már csak megfelelő idő kellene, hogy az elgondolásból valami látható is legyen.

Egyébként most épp mindenféle átalakításokra készülök: kaptam például egy kedves barátnőmtől egy nagyon nem kihasznált, de mégis nagyon kellemes szürke színű pulóvert, amelyet egy egész napig bontottam (minden csupa szösz volt, brrrrr), hogy aztán majd horgoljak belőle egy pár dolgot. Először anyahajó blogján, aztán pedig a  barka fonalnál találkoztam a "filz it" - technikával, azaz magyarul a nemezeléssel. A nemezelni szánt darabot sokkal nagyobb méretben horgoljuk meg, ezután a mosógépben 60 fokon kimossuk (hasonló színű törölközőkkel), ahol aztán szépen összemegy és nemezelődik. Ebből a pulóverből például ilyesmire készülök, a gond csak az, hogy nehezen tudom megállapítani, hogy a már szépen lebontott fonalam 100 % gyapjú-e... Hmmm. Ha bárki olvassa ezt a bejegyzést, volna ötlete, hogyan lehet megállapítani?
Aztán szoknyák várakoznak türelmesen a szekrényemben, hogy kicsit fazonírozzam őket... Csak szép sorban...
Hamarosan jelentkezem megint, addig is egy kis zene, ebben a csodás nyári napsütésben.

Mit eredményez, ha az ember egyedül üldögél itthon húsvétkor? Először is egy csomót nézegeti a netet, aztán rálel ilyesmikre, inspirálódik, majd nekiül horgolni és átvált kitűző-üzemmódba. Most már elpakolom a fonalaimat meg a gyöngyöket, de tényleg.

Megyek is, eszem inkább a főtt sonkából. További szép ünnepet!